Adóhivatal

Délelőtt az adóhivatalban voltam, bejelentettem hogy mennyi pénzt fogok keresni ők meg ez alapján kiszámolták hogy akkor mennyit fognak levonni.

Triplapremier

Afelett érzett határtalan örömömben hogy végre banxámlám is lesz, valamint mert a továbbiakban halasztást nem tűrt - kezdek a hátrazselézett hajammal digónak látszani, az pedig nem stílöm -, bejelentkeztem szombat délután kettőre fodrászhoz egy turisták által kevésbé frekventált kis utcában levő icipici egyfodrászcsajos fodrászműhelybe, remélem nem lesz naon drága. Főutcai nagy szalonokat inkább kihagyom.

Hmmm, bár ha jobban belegondolok, végülis van otthon új és valódi Fiskars grillcsirke-aprító ollóm meg tükör is akad, lehet megspórolhattam volna 15-20 ejrót.

Tegnap este a templomban (a kamarazenekar triplapremiert mutatott be, nagyon érdekes volt) láttam egy igen szép finn leányt, de öt padsor távolságból is megérezhette hogy a nyakát és a fülevonalát stírölöm ahelyett hogy a kalevaloid áriázásra koncentrálnék (amit olykor borúsan megszaggattak a rézfúvósok), mert először egy vékonka sálat terített a nyakába aztán egy rövid szünet alatt elhagyta a church-t. Igazán szép volt maradék összes látható alkatrésze is, nem csak a nyaka meg a fületájai. Lehet hogy utána kellett volna menni, és megkérni hogy ugyan vágja már le a hajam szépre, az jó ismerkedő szöveg.

Bár ahogy mesélték errefelé konkrétan minden ismerkedős szöveg jó, a finn fazonok ritka gátlásosak és kizárólag merevrészegen mernek szóbaállni nőkkel hajnali három óra magasságában amolyan most már minden mindegy alapon. Nem csoda hogy utóbbiak álláspontja a gyanakvó és az ellenséges között van félúton és hajlamosak a kósza dícséretekre meg finom bókokra is zaklatási perekkel reagálni. Persze lehet hogy mindez túlzás, majd kitapasztalom.

Kicsit olyanok mint a porók, szépek, kedvesek, kellőképpen domesztikáltak is de félénkek fenemód. Szegénkék, majd beléjök helyezek némi déli temperamentumot, alkalomadódásával.

Rrrrrádio Nnnnova

Küldök egy címet, ezt a rádiót szoktam néha hallgatni, olyan mint a slágerrádió csak hálistennek (még) nem értem benne a reklámokat, meg nagyobb a választék.
Pányolva hümme husszinnaaaa, sziusztaliina szinne szine szille bool, sziulahaloaaaa.. :))

Nagyon viccesen beszélnek amúgy is, még viccesebb mikor énekelnek.

Ha éppen nem töltögettek semmit netről föl le akkor hallgassatok valódi finn rádiót Ti is :))

http://www.iradio.com/website.cfm?id=9837

A "Kuuntele lähetystä" gombbal indul a muzika.

Az iradio.com-ot ajánlom amúgy is, az egész nagyvilágon lehet vele rádiót hallgatni.

Nyavaja és fényhiány

Kollégák aszongyák hogy valszeg "relokációs influenzám" van és néhány nap alatt elmúlik. Mindenkinek tiltakozik a szervezete az itteni időjárási körülmények miatt (dacára hogy mindenki nagyon figyel arra hogy nehogy megfázzon), kollégák közül is göthölnek néhányan, aztán csak ragadt rám valami őslapp virnya még ha nem is eszek a tányérkájukból meg nem is iszok a csészikéjükből.

Elmondásuk szerint még a délfinnek is megzakkanak egészségügyileg néhány hét után itt cseppet. Permanens sötétre így reagál a szervezet. Sok sok citromos teát kell inni meg vitaminokat kell szedni, különös tekintettel a dévitaminra.

Búskomorságot meg attól lehet kapni ha nincs hó. Ha nincs hó akkor sötét van, mert a hó felerősíti a kevéske fényt is. A nap csak a látóhatárig emelkedik fel délelőtt 11 körül, délután fél négykor már sötét van.

Amúgy a fényhiányos depi ellen sok lámpával eredményesen meg lehet küzdeni, van is otthon 360wattnyi lámpa, és naponta egy-két órára be is kapcsolom mindet egyszerre, fényfürdök.

Rácos Strúdli

Tegnap este telefonált Gyuri hogy magyar-finn (avagy finn-magyar) baráti találkozó lesz a hétvégén és olyankor mindenféle magyar kajázás megy. Gondoltam sütök én is valamit, megcsinálom péntek este és akkor szombaton még jó lesz nagyon.

Muffinsütőm az nincsen, meg nem is akarok egyelőre (még él a szívemben a botor módon elégetett szilikon muffinformám emléke), de ez úgyis ilyen Pikkojoulo-ünnep (Kistélapó-parti), gondoltam hogy csinálhatnék rácostrúdlit, úgyis van még kétmarék mazsolám a glögizésből, meg diót is tudok vágni hozzá apróra, sőt, lapraszerelt mandulám is maradt még.

Itt a receptje, nem kell ám szóról-szóra betartani, én így csináltam:

RÁCOS STRÚDLI (avagy mazsolás-diós kalács)

50 dkg átszitált liszt (a tejmennyiség a Myllyn Paras Emännän Puolikarkea Vehnäjauho-hoz van optimalizálva, ez félfogós liszt azt hiszem)
15 dkg vaj (akár nagyon enyhén sózott is lehet)
7 tojás (kettő sárgája + öt sárgája + egy fehérje)
7 evőkanál kristálycukor
1 evőkanál vaníliáscukor
fél kocka élesztő
kétmaréknyi dió (mandula vagy mogyoró is lehet ha dió nincs)
szeletelt vagy csíkra vágott mandula a díszítéshez
kétmaréknyni mazsola
3+fél dl tej
csipet só


Mielőtt hozzákezdenél minden hozzávalót készíts elő hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.

Tedd a fél kiló lisztet mély salátástálba vagy egyéb nagyobb keverőedénybe, bele a csipet sót, meg egy evőkanál cukrot. Keverd el.

Utána egy mikrózható tálba kell beleönteni három deci tejet és bele másfél evőkanál cukrot, be vele a mikróba és kellemes langyosra melegíteni, nem forróra. Vedd ki és morzsold bele a félkockányi élesztőt. Három-öt perc alatt felfut az élesztő.

Liszt közepébe kotorj egy fészket, tegyél bele kettő tojássárgáját (fehérje nem kell), lágy vajból bele egy evőkanálnyit (olvasztó fokozaton mikróban is megmelengethető biztonsággal), a felfutott tejes élesztőt kavard meg óvatosan mutatóujjal, majd öntsd bele a lisztbe. Homogénra kell összegyúrni, dagasztani, ami nem egyszerű mert az elején nagyon-nagyon ragad. Kitartás, nem pánikolni, később pont jó lesz, csak önbizalommal kell gyúrni tíz perc - negyed óráig. Gombócra formázható lágy állagú legyen, ha elválik az edény falától akkor eleget dagasztottad.

Ha kész szórd meg liszttel, takard le konyharuhával vagy törölközővel, és nem huzatos meleg helyen (pl. fürdőszoba) pihentesd amíg duplájára vagy másfélszeresére hízik, körülbelül fél óráig.

Amíg kel a tészta:
Egy mély edénybe öt evőkanál kristálycukor, egy csapott evőkanál vaníliáscukor, öt tojássárgája kerül - jól össze kell keverni hogy a kristálycukor elolvadjon. Két marék mazsolát moss meg, figyelmesen szedd le az itt-ott rajtamaradt szárakat, majd egy mélytányérban szétteríted és rálocsolsz egy pici rummal ízesített vizet - sima víz is jó, kevés kell, amennyit a mazsola felvesz. Két marék diót deszkán késsel felaprogatni darabosra, odakészíteni. Darabolt mandula vagy mogyoró is jó, minden esetben figyeljünk rá hogy ne legyen avas kicsit sem. Ha picit megpirítod serpenyőben akkor intenzívebb lesz az íze, nem kötelező.

Miután megkelt a tészta:
Lisztezd be egyenletesen a gyúródeszkát, és válaszd a megkelt tésztát kétfelé. A fél gömböcnyi tésztát szórd meg liszttel, nyújtófával nyújtsd óvatosan nagyjából téglalap alakra - formára egyik oldalának hossza egyezzen meg a tepsivel. Vékonyra nyújtsd ki, kend meg a lágy vajjal, majd kend rá a krémet, és végül szórd meg az aprított dióval (vagy mogyoróval avagy mandulával) és a kissé felpuhult mazsolával. Óvatosan tekerd össze, ha kész a két oldalát kicsit be kell nyomni, lezárva a szélét. Másik felével ugyanez a műsor.

Ügyesen alányúlva emeld be a meglisztezett sütőpapírral beborított tepsibe. Kettő fér bele a tepsibe egymás mellé, legyen közöttük elegendő hely mert nagyra nőnek. Takard le még egyszer utoljára a konyharuhával - negyed órát pihentetni kell hogy a pici élesztők ismét boldogok legyenek. Negyed óra elteltével vedd le a konyharuhát, kevés cukorral meg tejjel összekevert tojásfehérjével kend meg mindenhol tollal a strúdlikat, dekoráld néhány mandulaszelettel, és mehet a sütőbe.

Hideg sütőben kell kezdeni sütni, 160 fokra állítva, alsó sütéssel. Középidőben ki lehet venni és gyorsan átkenni a tetejét mégegyszer, majd alsó-felső sütést kapcsolni rá amíg a teteje el kezd pirulni. Ekkor visszaállítani alsó sütésre 140 fokra, majd amikor már jó a színe forró levegővel egy-két percig kérgesíteni.

Ha kész akor hagyni kell békében kihűlni szobahőmérsékleten, vigyázni kell nehogy megfázzon mert akkor megráncosodik. Vaníliaöntet illik hozzá, kávéval, kakaóval, forró csokival kiváló.

(Frissen forrón ne egyél belőle mert megfájdulhat tőle a hasad.)

Disváser

Élménybeszámoló: nem keveset bohóckodtam a mosogatógéppel, amíg rájöttem hogy hol kell kinyitni hozzá a vizet (a mosogatócsap alatt egy kis kar on/off) azért nem megy a szerencsétlen mert nem tud vizet színi.

Mivel a manualja csak finn és svéd nyelvű, próbáltam letölteni hozzá manualt de kértek volna érte 10 dollárt, és nem volt annyira bizalomgerjesztő a site ahol felkínálták hogy megadjam a visám adatait (semmi RL elérhetőség, semmi tanúsítvány). Úgyhogy megnéztem néhány magyar nyelvű gép használati utasítását aztán aból próbáltam kiokosodni.

Ugyan kevés sikerrel, mert ez lényegesen modernebb cucc mint amit otthon árulnak, és nem gombos hanem tárcsás ezer és egy funkcióval (ami ofkorsz finnül van feliratozva). De azért sikerült, addig tekertem amíg elindult.

Aztán mosogatott vagy fél egyig, de nagyon szépen elmosogatott mindent, még a poharakba száradt mandulaszeleteket (glögi-parti maradéka) meg a zsíros vaslábast is kimosta jól, a borospoharak meg tükörfényesre száradtak foltmentesen. A nagyobbacska szutykot a csetresről meg begyűjtötte egy filter fölé, egy mozdulattal kidobhattam.

Megnéztem hogy mennyi vizet fogyaszt és mennyibe kerül a mosogatótabletta hozzá, olyan 70-80 forint körül van akár 10 teríték plusz az edények elmosogatása mindenestől, ha sok mosogatnivaló van gazdaságosabb mintha kézzel csinálnám folyóvízzel.

Nagyon lágy itt a víz úgyhogy szerintem nem kell sót adagolni hozzá, csak sima tablettát+öblítőt vagy kétkomponensű tablettát. Most még öblítőt sem használtam de relatíve kevés csetres volt benne és nem maradt rajta mosószer - az öblítő amúgy friss citromos illatot nyomna a csetresnek a végén, de mivel nincs semmilyen mellékszaga a gépnek ezért lehet hogy majd hanyagolom.

Majd megkérdezem hogy mit és hogyan, az a legbiztosabb, nem lenne jó ha tönkretenném.

Internetem is van

Végül csak lett netem még szombaton. Igaz hogy bő félórát kellett telejonálnom ahhoz hogy működésre bírjam, de megérte. Néha ugyan leakad a kábelről, főképp a Skype-nak köszönhetően (itt "Szküpe"-nek mondják, öntudatosan nem affektálnak külföldiül), de amúgy jó, olyan 200k-val tud róla csorogni a mindenféle letöltendő általában, ez meg elég.

No net, no cry

Azért csak elbaktatok a Sonerához megérdeklődni mifranc van a nettel. Ha nem jött meg a madzagos modem akkor üsse kő, akár rádiós is lehet, csak legyen bérelhető. Elég rossz net nélkül. Jó, a cégnél van, de akkor is kellene otthonra, alap.

Paráspizza

Ebéd, kötelező közös pizzázás a Paras Pizzas-ban: hát elég parás lett a pizzám újfent, a hawaii pizzám szélét friss görögdinnye-csíkokkal dekorálták, sonka helyett kolbász-szeletek voltak rajta, és végül gazdagon megszórták kéksajttal. Jáj. Előtte mindenki salizik, friss reszeltkáposzta-hegyek, lehetett mellé tenni olajbogyót, savanyított piros pritaminpaprika-szeleteket és kockára vágott őszibarack-befőttet. Koviubihoz mártogatónak kaprostejfölt valamint vegyes virágmézt használnak. Eddig olyan normálisnak tűntek, de most kezdek gyanakodni.

Pyttipanno

Egész nap havazott, szép világos lett tőle a város. Bankba a számlanyitáshoz kell a szocszekszámon kívül a kártyája is, de nincs minimum depozit, ami jó hír. Azért fizuosztásig csak meglesz a kártya meg a számlám.

Érdekes módon minden különleges értesítés nélkül kicserélték a névtáblákat ma az igazi vezetéknevemre. A postásnak totál mindegy, tényleg kizárólag a lakás számát nézik, bedobták hozzám a szomszéd levelét mert a címzésen az én ajtószámom szerepelt. Elég vicces neve van a szomszédnak, úgy hívják hogy "Hast". Ha összefutunk dúdolok neki Rammsteint, hadd örüljön. Ma este csináltam meg először vacsira (meg holnapi vacsira) a híres pyttipanno-t (püttipanno-nak mondják).

Ez ugyan eredetileg svéd recept, de olcsó hozzávalókból áll és nagyon laktató, emiatt népszerű erre. Maradékok felhasználására találták ki, de újabban jobbára friss alapanyagokból készítik, tucatnyi változatát lehet készételként is kapni. Kicsit olyan mint a brassói. Apró kockákra kell vágni bő kétmaréknyi héjában főtt krumplit, és némi vajon két fej gorombára vágott hagymával vastag fenekű, magas oldalú vaslábosban pirítani ameddig jól megpirul.

Aztán mikor jól megpirult, kockára vágott makkarát - ez olyan mint a virsli csak alapból is háromszor vastagabb és sokkal-sokkal roppanósabb, nincs benne sok víz, alapélelem - megmelengetni benne és már kész is. Sózni, borsozni utólag érdemes, nehogy a hagymák kieresszék a nedvüket feleslegesen. A krumpli főzővízébe azért kell só bőven. Tettem hozzá néhány fokhagymagerezdet is nyolcadba csapva, mert szeretem a fokhagymát és így késő este fene se megy ki puszilkodásra alkalmatos szép szőke (barna avagy fekete) lapp leányokat kajtatni.

Juteszembe, a vajat nem cseszik tele vízzel, úgyhogy kiválóan lehet vele sütni-főzni.
Fritut még konyhafelszerelési boltban sem nagyon tartanak, ami típust láttam az inkább vendéglős, beépíthető modul volt.
Nagyon nem divat a bő zsiradékban sütés.

Hajnalban felkelek kutyát festeni, most esélyem nincs tovább dolgozni, totál szétcsaptam magam a kajával.

Szo(nera)nett

Zárás után háromnegyed órával sikerült elintéznem a netet az albimba.
Igaz, most várhatok hogy megérkezzen hozzájuk a kívánságomnak megfelelő modem. Hiába, kicsi ez a város, nem tartanak régies darabokat. Perverz módon ugyanis (spórolásból) vezetékes kábelmodemet kértem, ráadásul bérelni fogom, úgyhogy bármikor kérhetek majd újabbat vagy válthatok szolgáltatót ha olcsóbbat lelek. Franc se fog 150 pénzt fizetni egy új dobozos modemért, nem vagyok én gyűjtő. Ettől függetlenül igazán jó fejek voltak hogy nem küldtek el a francba amiért zárás után érkeztem.

Barnabakancs & névtábla

Sikerült (a telkompont zárása után egy órával) az otthoni internetet elintéznem, meg a bakancsomat is átvehettem végre. Kedves volt az ott dolgozó fiatal hölgy, szabadkozott hogy másik ragasztóval ragasztotta meg nem azzal amelyikkel mondta (nem mintha értenék hozzá, de tényleg elmagyarázta lépésről lépésre hogy mit fog művelni a lábbelimmel), mert annyira le volt vaxolva hogy csak ezzel ment. Viszont boldogan mutatta hogy átkente fekete cipőpasztával a baki orrát és most csillog-villog. Nyilván nem tűnt fel neki hogy a bakancs barna. Mindegy, a lényeg hogy vaxolhatom ma este újra.

Jót röhögtem mikor hazaértem és megláttam hogy a bejárati ajtónál és a lakás ajtaján is a "Bogdan" feliratot rakta ki a gondnok. Elég érthetően leírtam az emailemben, nagybetűkkel kiabálva hogy mit kell kiírni. Gondolom a főbérlőm nem hitte el hogy ilyen név van. Sebaj, teccik, a postásnak meg mindegy, kizárólag azt nézik hogy a házszám stimmel-e. Azért írok egy mailt hogy ha erre járnak akkor ugyan cseréljék már ki. Bár ha jobban belegondolok ez is egy haladás a "Mikkola" után.

Az imént hegesztettem egy fejet száz meg még egyet kétszáz háromszögből bő két óra alatt. Remélem jó lesz majd. Tadaaam, mosógépem premierje, megyek kipakolni a szárítóba.

Szocszám

Megkaptam ma a finn személyi számomat, úgyhogy mehetek netet bérelni meg bankszámlát nyitni, hurráhurrá, igazán kellemes hétfő.

A bakancsjavító bolt sajnos fél hatkor bezárt, én meg negyed hétre értem oda. Majd legközelebb.

Hómobilsó

Éjjel a tegnapi -3 fok után enyhe lehűlés jött, hajnalban -12 volt, napközben -8. Sehol egy felhő, a nap nagyon szépen süt.
Elkezdett foltokban befagyni az Ounasjoki - gondolom a Kemijoki is, nem beszélve a környező tavakról, csak azokat ma nem láttam.
Csütörtökön leadtam a bakancsomat szervizbe a Prizmában - kicsit elkezdett leválni oldalt a bőrről a gumírozás -, hétfőre megragasztják. Ez elég hasznos lesz mert csak kevesen olyan vakmerőek errefelé hogy simára kopott talpú sziklamászó mokasszinban tapossák a jeget.

Érdekesen indult a reggel, hétkor csöngött a kaputelefon. Miközben félálomban elkúsztam odáig erősen töprengtem hogy kifranc lehet az, azt mondta hogy "Markko", meg valamit vacogott utána amit nem értettem. Gondoltam hogy tán egy közelben lakó munkatársam elhagyhatta a kulcsát és most épp nem akar csonttáfagyni. De nem, egy vadidegen fiatal pacák volt, sűrű elnézéseket kért, azt hitte hogy még az előző bérlő lakik itt. Hát, ha reggel hétkor jönne valaki bejelentés nélkül vendégségbe, én sem mondanám meg neki hogy hova költözöm el.

Azért megköszöntem hogy felkeltett, megbeszéltük Gyurival hogy még a nagy tumultus előtt ki kellene jutni a hómobil-bemutatóra, amit a sportcentrum egyik hátsó épületében tartanak szombattól hétfőig.

Maria volt olyan kedves és szerzett céges ingyenjegyet, spórolt nekem €20-t. Eszméletetlenül sok féle motorosszán és quad volt a vásáron, a legmenőbbnek talán a Yamaha számít - ez egyfelől annak eredménye hogy az újabb modelljeiken a kitöf az ülés mögött van, és nem a szán alá küldi a szmogot hanem hátra, másfelől meg a japán precizitás is biztosan bejátszik. Híres márkák még az Arctic Cat, a Polaris, a Lynx és a Ski-Doo - utóbbi kettőt itt is gyártják a környéken, csakúgy mint a nálunk is ismert Bombardier jetski-ket. A tervezőirodájuk pedig a Tekcenter-ben van, talán egyszer egy gyárlátogatásról is beszámolhatok majd.

A motorosszánok 3 és 4 sebességfokozatúak, általában 300-600 köbcentis négyütemű motorokkal vannak felszerelve, súlyuk 220 ás 350 kiló között mozog. Használatuk egyszerű, az elektromos gyújtású, kulcsra indítható motoron kívül a benzines láncfűrészekről ismert bowdenes berántással is el lehet indítani a járművet. A kormányon balkéznél van a fék, jobb kéz hüvelykujjal lehet adagolni a gázt. Terepen 40-50km/h-s sebességgel szokás vele haladni, befagyott tavon viszont meg lehet küldeni 130-150-el is. Mondjuk ott is akadhatnak huplik, aminek ennél a sebességnél súlyos elszállás lehet az eredménye. Hátramenet gombbal kapcsolható, csakúgy mint a kétfokozatú világítás. Érdekesség hogy a motoroskabátot és a szánt össze kell kötni indulásnál egy kábellel, így ha lerepülne róla a pilóta akkor a szán azonnal megáll. Ezen kívül is van rajta egy vészmegállító gomb (nagy és piros).

Az új járgányok ára hatezer és tizennégyezer euro körül mozog, a kisebb teljesítményű egyszemélyes, belépőkategóriás mókamodellek az olcsóbbak, a kétszemélyes, erősebb motorú túraváltozatok a drágábbak. A versenyzésre és extrémsportra kihegyezett könnyített változataik ára a szigorúbb sportkocsikéval vetekszik (titánalkatrészek és hasonló nyalánkságok). Alkatrészeik és a hozzájuk való felszerelés nem olcsók, egy új gumi olyan €400-ba kerül, és a sisak+kesztyű+kabát+nadrág is olyan €500 együtt.

Szerencsére tapasztalt túravezetők sokfelé kínálnak programot, így ha valakit rabul ejt a szűzhóban száguldozás akkor elég ha vesz magának egy középkategóriás sisakot, a többi felszerelést motorosszánostól-ruhástól ki lehet bérelni akár több napra is. Sisakot is lehet bérelni, de mert eléggé izzasztó sport, talán higiénikusabb sajáttal menni.

A quadokat errefelé túrázásra kevésbé használják, inkább az erdészek és az építőiparban dolgozók munkaeszköze. Ennek megfelelően eléggé mokány ipari változataikat láttam, simán fel lehet rájuk pakolni elölre-hátulra egy-egy szarvast vagy bármi nagyot és nehezet, vagy mögéjük lehet kötni különböző utánfutókat (útegyengetőt, hókotrót). A katonaság és a határőrség is quadokal és motorosszánakkal nyomul a határvidéken, a rendőrség szintén, akár városon belül is, ha elég nagy a hó.

A belvárosból indul a motorosszán-forgalomra kiépített út, a szélrózsa minden irányába el lehet menni szántúrázni, vagy kirándulni a szomszédos Svédországba vagy akár Norvégiába. Épp a napokban adtak át egy északra vezető 150km-es új utat. Talán tavasz környékén kipróbálom majd én is, amikor a turisták hada hazamegy és még tart a szezon. Az albérletemtől néhányszáz méterre van egy motorosszán-parkoló, a stúdió mellett meg vezet egy szánút. Mondjuk a fentebb leírtak miatt nem fenyeget az a veszély hogy motorosszánnal járok be dolgozni, de ha volna simán megtehetném.

Workwork

Első nap az iskolában. Reggel hatkor keltem, gyorsan megreggeliztem, megkávézoltam, csináltam néhány szendvicset ebédre és eltrappoltam a buszmegállóba. Elég hideg volt, -3 körül, éjjel esett egy kis hó. Fél nyolc körül nem volt még a stúdióban senki (miért is lett volna mikor nyolcra-kilencre járnak be az emberek), viszont a busz csak óránkánt jár én meg nem akartam elkésni. Sok érdekes feladatnak nézek elébe, bár a nap java része installálással, a szoftverlicenszek intézésével meg a monitorok beállításával telt.

Ebéd pizza volt, csapatostul megszálltuk a pizzériát. A finn ízlésvilág közel áll az enyémhez (legalábbis kajailag biztosan), minden asztalon volt édes csiliszósz, ottapont. Elég érdekes megfogalmazását tapasztaltam a négy évszak pizzának - rák, tonhal, darált marhahús és csirkemell-darabok jelezték a négyévszakokat. Az utolsó busz a munkahelyemről délután fél négykor indul vissza a városba, ami ritka tré időpont, megbeszéltem több motorizált kollégámmal hogy szóljanak ha hazaindulnak mert megyek velük ha beférek a kocsiba. Hétfőn a reggeli buszt is megúszom így, bevisznek.

Szauna

Icipici szaunám kemencéje nemtomhányezer vattos, Termonator márkájú, előre beprogramozható hogy mikor kezdjen felfűteni és ha felfűt akkor meddig tartsa a hőt és milyen hőmérsékleten - nekem kb. a 70-80 fok a jó, efölött a gőz már eléggé égeti az orrlyukamat belégzésnél. Méretre körülbelül másfélszer másfél méteres lehet az egész. Szaunázni a következőképpen szoktam (bár több iskola van, nekem most ez tetszik): gyors zuhany után be a szaunába, megvárom míg a vízcseppek felszáradnak rajtam, aztán löttyintek néhányszor a kövekre hogy szép vastag legyen a löyly (gőz) és ameddig jólesik bent maradok. Aztán vagy kimegyek az erkélyre és gőzölgök, vagy zuhany. Aztán vissza a szaunába. Ezt olyan háromszor-négyszer elismétlem és addigra le is telik az a másfél-két óra amit szaunázásra fordítok. Végén lezuhanyozom, könnyű vacsi: kedvenc zöldségem, a makkara mustárral, némi rozs- vagy zabkenyérrel. Meg egy doboz sörke.

Jut eszembe, a sörösdobozokat eredeti állapotban és kimosva visszaváltják 18 eurocentért per darab, több a "betétdíja" mint otthon a sörösüvegnek. Nem is látsz összegyűrt, eldobott sörösüveget sehol.

A "kőrelöttyintő-víz"-be szoktak adalékanyagokat tenni, nekem most egy kis flaska nyírfalevél oldatom van, finom édes illatú, de lehet bele tenni nehány csepp eukaliptuszolajat is például orrfolyásos tünetegyüttes esetén. A legdurvább a füstösfenyő illat, ami a tradícionális, belső fatüzelésű szaunák hangulatát hivatott visszahozni. Konkrétan fenyőből főzik, gyantája eltüntethetetlenül megmarad a köveken is. Amikor megszaglásztam a boltban bő fél métert ugrottam hátra olyan erős illata van. Egyelőre kihagyom. Baráti társaságok szoktak sört is löttyenteni a kemencére, finom kenyérillatú lesz tőle a gőz, mint pékség hajnaltájt.

Bár a szauna nagy luxusnak tűnik otthoni szemmel, ha az ember át talál fagyni a súlyos mínuszokban azon nem segít semmilyen forró zuhany, csak a szauna. Terveim szerint hetente kétszer fogok szaunázni, alkalmanként kb. egy eurónyi áramot fogyaszt, vállalható. Tisztítja a pórusokat, a tüdőt, relaxál.

Az időjárásra a nagyon száraz, nagyon szeles, nagyon hideg kifejezések illenek leginkább. Hamarosan ez kiegészül a nagyon sötéttel is. Ez és az említett "létfenntartó rendszerek" sajátosságai megkövetelik a hidratáló testápoló rendszeres használatát. Ritka nőies dolognak képzeltem ezt mindig, nem is használtam ilyesmit soha, de itt szerencsére nagy választék van totál illatmentes fajtákból, és az első hét után tapasztalt éjszakai légszomjam simán megszűnt miután néhányszor átkenekedtem.

Tényleg, ha már kozmetikumoknál tartunk, nagyon öröltem mikor észrevettem hogy lehet kapni Imperial Leather angol szappant. Azt hiszem Anyikám hozott ilyet egyszer Londonból, aztán egy kis ideig lehetett kapni a DM-ben is, aztán eltűnt. Ennek örömére a Sampokeskus-ban levő Body Shopban is vettem egy sheavaj-szappant arcmosónak, phattanások szhevasztok. Ezzel be is fejeztem a luxustermékek beszerzését egy jó darabig, ennyi nekem elegendő.

Honfoglalás

Ma délelőtt vettem át az albérletem kulcsait, szám szerint kettő darabot, plusz még a parkolóhelyemen levő motormelegítő kábelt rejtő doboz kulcsát. A kocsikban itt alapfelszerelés a motormelegítő, leparkolsz a helyedre, bedugod a verdába a kábelt, és nyugodtan alhatsz, a kocsid reggel pöccre indul, akár -25 fokban is. Más kérdés hogy az ajtót mennyi idő alatt feszegeted fel és hány flaska jégoldót spriccelsz a kulcslyukba. Nem szabad sebességben hagyni a kocsit mert akkor esélyes hogy koranyárig megpihen. Itt az a szabály hogy a kocsi fényszórói gyújtásnál automatikusan felkapcsolnak és ha kiveszed a slusszkulcsot akkor lekapcsolnak, a lámpakapcsoló csak a reflektort kapcsolja ki-be. Nem mintha lenne itt autóm, csak gondoltam leírom.

A lakáskulcs az utcai bejárati ajtót és a közös helyiségeket is egyaránt nyitja, a ruhaszárító-szobát és a raktár/óvóhelyet is. Mivel nem lehet másolni (mágneses körkulcs) az egyik példányt pánikszerű sebességgel odaadtam Gyurinak megőrzésre.

Írok néhány sort a lakásról, tisztára olyan mint valami scifi-ben.
Maga a lakás elég picike, csupán 32 négyzetméter, de nagyon okos elrendezésű, tele van beépített szekrényekkel, és a konyhai felszerelés is (hűtő, fagyasztó, négyplatnis villanytűzhely sütővel, mosogatógép, mikró) mind-mind beépített. Van hozzá fedett erkély és saját szauna is. Az ablakok az utcára néző oldal teljes egészét elfoglalják - dupla termoüveg reluxával, tíz centivel kintebb pedig ismét egy dupla termoüveg. Az erkély- és a bejárati ajtó is kettős. Furcsának tűnt hogy nincs az ablakokon kilincs amivel ki lehetne nyitni. Kiderült hogy ez azért van mert az összes helyiségben automata szellőzőberendezés van, amivel akár a levegőt is lehet fűteni. A szellőzőből ki lehet venni a légszűrőket, érdemes néha kimosni belőle a koszt. Termosztátos padlófűtés van és az ablakok alatt van még két radiátor. A melegvíz (tehát a fűtés egésze) benne van a bérleti díjban, a hidegvizet méri a vízóra.

A megszokottól eltérően a csepegtető nem a mosogató mellett, hanem felette a konyhaszekrényben beépítve van, így a mosogatóba csöpögnek a száradó edények meg evőeszközök.

A zuhanynak nincs tálcája, csak mélyebbre van csempézve egy kicsit és van egy lefolyórés. A maradék vizet egy felmosórúd végére húzott gumilappal kell beleterelni a lyukba - olyasmi mint amivel a szélvédőről le lehet húzni a vizet szélvédőmosásnál. Kissé gyorsabb megoldás mint a zuhanyfülke üvegéről vízkövet tisztítani. Zuhanyfüggöny van, de csak azért mert kicsi a fürdőszoba, nagyobb fürdőszobákban az sincs.